2010. január 10., vasárnap

Kik vannak a Holdon?

Egy találkozás, 30 évvel Ingo Swann Hold-utazása után


Jó tudni, ha a blogunk utólag is segít embereknek, hogy egy-egy élményüket, bármilyen fura is volt, utólag feldolgozzák és elfogadják. Egy kedves olvasónk beszámolóját idézem be az alábbiakban, aki mentális élménye közben a Holdon pár éve olyan lénnyel találkozott, aki hasonlított a Swann által leírt ruhátlan alakokhoz [bővebben itt olvasható Swann esete, a Penetration-ből].

Vázlat-szerűen tehát a beszámoló:

Caderno las estrelas 26, magic fly paula's pic from flickrA Holdat, mint relaxációs pontot választotta ki, mert szereti a kihalt, sivatagos tájat. Ingo Swann munkáit akkor még nem ismerte, az idézett könyv nem kapható Magyarországon könyvárusi forgalomban, a blogunkat pedig később kezdte olvasni. A beszámoló leírója tudatosan használja és fejleszti a képességeit, de egyúttal a hétköznapi életben is otthon van, nem lehetne csodabogárnak nevezni. Tudatos, meditatív módon Holdra projektálta magát, ott elhelyezkedett egy olyan napos oldalon levő ponton, ahonnan a Föld tisztán látszott. Nem csinált különösebben semmit, nem kezdett el kutatni, csak élvezte az egyedüllétet - egészen addig amíg egy fura figura meg nem jelent előtte... és innentől a beszámoló szavai, szó szerint idézve:


"Kilőttem" magam a Holdra. Nem volt vele különösebb célom, csak annyira elegem volt már mindenből, hogy gondoltam inkább nem akarok a Földön lenni. A Holdat választottam, egy olyan területen "landoltam" ahonnan látni a Földet. Ott ültem a porban, és néztem ki a fejemből. Gondoltam itt aztán lesz időm átgondolni a dolgaimat, senki sem zavarhat meg, mert a Hold lakatlan. Ahogy ott ültem, és néztem a Földet, egyszer csak azt éreztem, hogy valaki néz engem.
Egy pasi volt. Látott engem, és megkérdezte mit keresek itt. Mondtam hogy semmit nem keresek, csak egy kicsit már elegem van. Idejöttem pihenni. Nem volt fenyegető, teljesen normális volt, a hiányos öltözékét leszámítva.
Eddig erről senkinek nem beszéltem, mert meg voltam róla győződve, hogy ez hülyeség. Azt hittem azért láttam a pasit, mert ki voltam akadva, és valami félresikerült. Most olvastam a beszámolót [Ingo Swann írását ugyanerről, a szerk.], és gondoltam most leírom. Mást én nem láttam, sem épületeket sem semmit, bár már ez is elég furcsa volt.

A pasi embeszerű volt, de nem volt ember. Fura volt a nagyon fehér bőre, és szőrzetet sem láttam rajta. Szemöldöke nem volt. Marilyn Mansonnak van hasonló karaktere egy fotón (ez is most elég érdekes, mert olvastam a Manson könyvet, és ő szokott a Holdra menni asztrális projekcióban, és sokmindent fel is használ a klipekben, a dalszövegeiben amiket egy-egy utazás során tapasztal. Ezek után már elképzelhetőnek tartom, hogy ő is látott ott ilyet, és azért használta fel). Szóval ilyasmit kell elképzelni: magas, vékony testalkatú volt, bár én 165 cm vagyok, úgyhogy nem nehéz nálam magasabbnak lenni.

Mostanáig azt hittem, hogy egy másik utazóval találkoztam, aki valamiért meztelen az utazás alatt. Vagy meghibbantam, és pucér pasikat látok a Holdon.
2004-ben volt ez egyébként, decemberben, de a pontos dátumot már nem tudom. Ezt is csak azért mert abban a hónapban történt ami miatt kibuktam.
Egyébként a pasi meg volt lepődve, bár én is. A beszélgetést már leírtam, ezen kívül más nem történt, megmondtam miért vagyok ott, szó szerint: rámutattam a Földre, és azt mondtam, hogy azért ülök itt, mert az a bolygó egy diliház és elegem van belőle. Azt mondta, hogy nem érti, mert nekem az az otthonom. Erre azt válaszoltam, hogy tényleg így van, csak most valahogy nem bírok ott megmaradni, és jobb nekem ha itt ülök. Ezután békén hagyott, és elment onnan, gondolom visszament a társaihoz. Ennyi történt.



Megjegyzendő, hogy egy testen kívüli élmények és ehez kapcsolódó képességek terén rutinos, józanéletű emberről van szó, aki megtisztelt minket a lehetőséggel, hogy közöljük mindezt. Nyilván még sok sok embernek volt hasonló élménye, amit álomnak, roszabb esetben valamilyen tudatmódosító anyag hatásának gondolt eddig. A beszámoló alapján érdemes levonni pár következtetést: a korábbi, szakmai protokolloknak, feltételeknek megfelelő beszámolók így sok év távlatában is jó referenciaanyagnak számítanak, érdemes forgatni a nyilvános remote viewing dokumentációkat. A hazai amatőr kutatók, asztrálutazók is képesek világszínvonalon érzékelni, és az adott szokatlan helyzetben jól reagálni.
És a legfontosabb: "ők" még mindig ott lehetnek a Holdon....


További cikkeink "Kik vannak a...?" - sorozatban:
Kik vannak a Holdon? (Ingo Swann RV) >>
Kik vannak a Marson? (Ingo Swann RV) >>
Kik vannak a Föld mélyén? (magyar érzékelőtől) >>

Nincsenek megjegyzések: