Nemrégiben történt meg az az eset, hogy egy itt közelebbről meg nem nevezendő vizsgálat-sorozatnál én és a vizsgálatba bevont másik személy két különböző okból eltérő, pontatlan alapinformációból indultunk el. Magam nem írtam ki pontosan a kódot, amit koordináták alapján szerkesztettem - tehát eredményeim mindenképpen kiegészítésre, ellenőrzésre szorultak, mivel szerkesztettem a vizsgálati cét, és ha csak 1-2 mondattal is, de rendelkeztem a céllal kapcsolatos információkkal. Mivel nem volt mód pontosan egyeztetni , melyik adott kódot is akarom vizsgálni, egyszerűen azt a formulát alkalmaztam, hogy "a saját magam által készített szám-betű kódok közül az elsőt" kívánom nézni. Az eredmény 2-3 perc képi információ volt. A feladatról ismerettel nem rendelkező vizsgáló társ egy korábban rendkívül általános utalást figyelembe véve vak betű-szám kombináció alkalmazásával vizsgálta a feladványt, ami egy földrajzi koordinátával meghatározott ponton észlelhető körülmények voltak. Ő szintén eredményes volt, és dokumentálta észleleteit. A félreértés, amit a korábbi információ okozott, később derült ki, de ami a még érdekesebb, a két észlelet meglepő hasonlóságot mutatott, egy bizonyos alakzatot [eltérőnek tűnő funkcióval] mindketten észleltünk. A továbbiakban a félreértések tisztázása miatt annyi információ került elő, ami a megismételt vizsgálatot már értelmetlenné tette. A sejtelmes felvezetés után térek a lényegre: mit lehet tenni, ha sejthető, vagy tudható, hogy valami nem stimmel az általunk vizsgálatra megkapott feladattal? Például a kód hibás, olvashatatlan, vagy technikai hiba miatt az előző feladattal összecsúszik, és így tovább. Tekintsünk át néhány variációt. Most kizárólag arra koncentrálok, amikor nincs mód konzultálni a megbízóval, és ennek ellenére el akarjuk végezni a feladatot, mert éppen nyaralás közben vagyunk a világ végén, és nincs telefon, internet kéznél.
Kapunk egy kódot, ami olvashatatlan, vagy vélhetően gépelési hiba, elírás van benne, esetleg a kapcsolódó kérdés lett elkeveredve, kicserélve, átértelmezve benne.
Elvben minden alkalommal erősíthetjük a vizsgálatot egy formulával: "a megbízótól legutoljára, [vagy: x időpontban, y levél mellékleteként] megkapott feladatot az ő eredeti, valódi célkitűzése, kérdései szempontjából vizsgálom!" Amennyiben jó az átadott dokumentáció, a vizsgálat célját ez nem változtatja meg, ha gyanúnk, megérzésünk szerint valami rendellenesség van, ezzel ki tudjuk küszöbölni. Ezt akkor is használhatjuk, ha otthon a számítógépben megvan a helyes dokumentáció, csak mi írtuk fel rosszul a kódot, vagy éppen a jegyzetünk sérült meg, a kiránduláson kávéval öntöttük le, elázott a lap, amire feljegyeztük, stb.
Az is előfordulhat, hogy szabályos dokumentációként kapunk, pl. 4-5 kódot, és elvégezve a vizsgálatot, több, vagy az összes kódra azonos, vagy hasonló karakterű információt kapunk. Például ugyanaz az esemény, személy, vagy épület. Több oka is lehet ennek: a megbízó nem eléggé különítette el a részfeladatokat, és számunkra ezek nem jelennek meg. Lehetséges, hogy az egyidejű 5-6 kód egy gyűlés, tárgyalás 5-6 résztvevőjét jelölik, de mi mindig csak magát az eseményt látjuk 5-6 személy részvételével, és talán fel se ismerjük mindet. Ilyenkor a megoldás kiértékelése során a megbízónak kell rájönnie, hogy át kell fogalmaznia a kérdéseit, mi csupán jelezhetjük, hogy 5x ugyanazt a képsort láttuk, annak bármilyen részleteiben.
A fent megadott formula elvben itt is segíthet, ha egyesével végiglépkedünk a feladványokon, és a megismételt vizsgálat releváns új információt is hoz.
Kiegészítés: a klasszikus távérzékelés folyamán a távérzékelő éppen ezek miatt általában egy kód vizsgálatával foglalkozik, amit így is kap meg, azaz egyszerre egyet. Több, mint például a fent említett 4-5-6 kód megkapásakor illetve vizsgálatakor a vizsgáló tudat alatt is feltételezi, hogy a kódok összefüggő dolgokhoz kapcsolódnak, hiszen egyszerre kapta őket, és a frontload is azonos, vagy nagyon hasonló mindegyiknél [frontload=a megállapítandó információkra vonatkozó utalás, körülmény, stb.]. Az ilyen tudat alatti feltételezés rendkívül káros a cél információinak megállapításakor, ha csak azt nézzük is, hogy a kódok korrekciójára fordított időben a valóságos célról kaphattunk volna érdemi információkat. Ezzel együtt a gyakorlott távérzékelő képes elválasztani az egyes kódokat, de az ilyen csoportos kód alkalmazása azzal a helyzettel egyenértékű, amikor ugyanarra az estére ugyanabba a moziba 4-5-6 különféle hölggyel beszélünk meg randevút. Amíg az esemény előttünk áll, addig büszkék vagyunk rá, de a nézőtéren egyedül maradunk az üres üdítős dobozzal. [Távérzékelő]
Szerző: MW
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése